Ezúttal Junicsi Vatanabe Japán szeretők c. könyvéből szemeztem ki egy idézetet.

 

Nincs olyan férfi Japánban, aki nem álmodott életében legalább egyszer erről. Ám az, hogy valaki valóban magáévá tegyen egy nőt, aki a legszertartásosabb kimonót viseli, fölemeltesse vele szoknyáját, és úgy hatoljon belé hátulról, olyan illetlen és állati módja a szeretkezésnek, hogy kevesen mernék megpróbálni vagy akár beszélni róla. Mégis a japán kultúra része. A rég múlt időkben rákényszerültek erre a testhelyzetre, mert a népszerű gésák az ünnepek idején vendégek sorát szórakoztatták díszes, ünnepi kimonóba öltözve, lakkozott, bonyolult frizurakölteménnyel a fejükön. Gyakran csak néhány lopott percük maradt, hogy két vendég közt szeretőjükkel legyenek, és ez az egyetlen pozíció, amely lehetővé tette, hogy a férfi a hölgy megjelenésének tönkretevése nélkül kiélhesse vágyát. Akárcsak most, a virrasztás éjszakáján, amikor kevés idejük volt, és vigyázniuk kellett az asszony ruhájára és frizurájára. Másként nem egyesülhettek.

kép: Kitagawa Utamaro