Csak érdekesség gyanánt meg, hogy a blog ne haljon ki teljesen elmesélem pár karcolási szokásom a Molyról.

 

Az alapvető, ha egy könyvet olvasok és kellően érdekes is, muszáj vagyok jegyzetelni. Oldalszámok, idézet kezdetek stb…Ezekből „tudatos karc” szokott születni. Természetesen témafüggő hova kerül, melyik zónába. Általában igyekszem kevéssé ismert részleteket kiragadni, de az is előfordul, hogy közismert dolgokról van szó a karcokban. Mikor mit lelek éppen. Ez a tudatos, tervezett karcolási eljárás. Olyan is volt, amikor a könyv tele van érdekesnél érdekesebb dolgokkal, – ilyen volt például Ulickaja Imágója – ott igyekszem szelektálni, szűrni. Látszatra nem tűnt fel ez nektek, hiszen elég sok karcot írtam az Imágóból.

 

 

Akadnak olyan esetek, amikor az olvasmány vagy a fantáziám nem szolgál kellő munícióval, ekkor lép életbe a spontaneitás. Ilyenkor azt csinálom, hogy ránézek kinek van épp születésnapja vagy halálozási dátuma. Tőlük szoktam idézni vagy más témájút karcolni.

Aztán akad olyan is, amikor 100% random jön valami szembe –ahogy pestisen mondani szokták : a téma az utcán hever -, azt próbálom karccá formálni.

Ilyen esetek, amikor az időjáráshoz igazodva válogatok verset, idézetet, miegyebet.

Legutóbb ilyen volt Kányádi Sándor Zápor verse vagy a kávézónásba írt esőnapos karcaim is ide tartoznak.

Általában igyekszem tematikusan sorozatszerűen írni, a néprajzos zónában látni erre jó példákat. Lényeg a lényeg, hogy tartalmas, érdekes dolgokat próbálok fellelni a neten vagy az olvasmányokban. Remélem azt is, hogy nem vagyok időnként „túl sok” De hiszen annyi élmény, kaland ér olvasás közben, hogy ezt meg kell osztanom és jólesik nekem. Mert adni jó és kapni a lájkokat még jobb érzés.

Nagyjából ezek a szigorúan bizalmas karcolási elveim. Köszönöm, hogy olvastátok. Természetesen várom a véleményeket.