Címkefelhő
Feedek
Megosztás
HTML
HTML
HTML

Kávés percek - Sport és kávé

0

Azt tartják, hogy a sportoló éljen sportszerű életmódot. Hogy ebbe belefér egy kis kávé vagy sem, az már izlés kérdése. Az alábbi gyűjtés bemutat  pár koffein-gazdag pillanatot, amint híres sportolókat kávézni láttak a fotósok.


Kezdjük egy regi képpel, Terry Venables issza a feketét. Venables  az angol válogatott szövetségi kapitánya is volt egykor.


https://en.wikipedia.org/wiki/Terry_Venables

 

Ugyancsak focihoz köthető az Arsenal FC Cafe shopja. Meccsek előtt vagy után térhet be a kávéra szomjazó szurkoló.


Van, amikor egy olyan nagy sztár is lebukik, mint Lionel Messi! Őt kapták lencsevégre egy csésze kávéval, reggelizés közben.



Más sportok se maradhatnak ki. Ezen a képen a Ferrari  hajdani pilóta párosa Felipe Massa és Fernando Alonso koccint egyet kávéval.



Végül az a kép, ami az inspirációt adta ezen posthoz. Korunk híres profi kerékpárosa - aki elég nagy mókamester is - a szlovák Peter Sagan főz kávét.


https://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Sagan

Sexy Coffee - Kávéspercek

0

Mivel itt a nyár, egy kis light erotika kávézással vegyítve.

Figyelem, 18+ tartalom!

 

 

 

 

 


 


Kávés percek Anthony Capella módra

0

Anthony Capella: A kávék költője

Tucatnyi íz, illat  és zamat
Ez akönyv nálam
nagy siker arat.
Idéznék belőle  két  illatos, zamatos  részt:

– Azt javaslom, vegyük kiindulópontul a svéd Linné doktor feljegyzéseit, amelyekkel a szagokat kategorizálja – mondta Pinker és elővett egy zsebkönyvet. – Itt is van. Linné hét csoportra osztja a szagokat, a hedonisztikus, azaz élvezetet nyújtó tulajdonságaik alapján. Így aztán vannak az úgynevezett

fragrantes, azaz illatos, „jó szagok”, mint például a sáfrányé vagy zöldcitromé; utána jönnek azaromaticos, az aromás illatok, mint a citromfa, ánizs, fahéj vagy szegfűszeg; vannak aztán az ambrosiacos, az ambróziás, pézsmaillatú szagok; az allioceus, a fokhagyma és hagymafélék szaga; a hiricinos, a bakszagúak, úgy, mint a sajt, hús vagy vizelet szaga; a tetros, kellemetlen, átható szagok, mint a trágya vagy dió szaga, és végül a nuaseosos, az émelyítő szagok, mint például az ördöggyökér levének szaga. Egyetértenek? Egy pillanatra elgondolkodtam. – Nem.

50. oldal

Füst: ősz van, ropogva égnek az összegereblyézett száraz falevelek; a levegő csípős, éles hideg az orrlukakban. Vanília: meleg és érzéki, egy fűszersziget, melyet trópusi nap melegít. Gyantás: fenyőtobozok sűrű, átható szaga vagy mint a terpentiné. Minden kávénak, ha jól belegondolunk van egy kis sült-hagymaszaga is. Néhányban, minden kétséget kizáróan, felfedezhető még a korom, a frissen mosott lenvászon vagy a frissen nyírott fű szaga. Néhányban ott lesz a frissen hámozott alma gyümölcsös, élesztős illata míg másokban a nyers krumpli keményítős, savas íze. Lesz olyan, amelyik egyszerre több ízre is emlékeztet: találtunk olyan kávét, ami zellerből és fekete szederből állt össze, egy másik jázmin és a gyömbéres kalács házasságából, egy harmadik pedig a csokoládét párosította a friss, ropogós uborka nehezen meghatározható illatával….

68. oldal


Kávés percek - Antikvárius

0

Ezúttal a legújabb kávés történetem postolom ide a Molyról.

Antikvárius

Minap kényelmesen sétálgattam az Andrássyn. Szeretem, mert olyan hangulatos, persze tudom, hogy nem túl egészséges az autók bűzét szívni, mégis jólesik ez a séta. 
Megyek, mendegélek: Hősök tere, Bajza utca…. Elérek a Köröndre, ott elkap a csodálkozás milyen jó kis "viskója2 volt a mi Kodályunknak. Nagyszerű hangulata van. Vettem a bátorságot – nem kellett hozzá túl nagy – és felmentem az egyik sarokház folyosójára. Amint beléptem a mázsás kapun, megcsapott az udvar kissé dohos, penészes illata. Szándékosan nem bűzt, nem szagot mondok. Ez illat volt, olyan jellegzetes, ódon illat. Tettem egy kört az első emeleti folyóson. Üvegablakos ajtók egymás mellett szép sorjában. Valahonnan kihallatszó zajok. Egy résnyire nyíló ajtóablakból egyszer csak nagyon kellemes kávé illat csapta meg az orrom. 
Mit mondjak, elkapott az inger, hogy bekopogjak és kérjek egy csészével. Csak úgy, idegenként. Próbaszerencse, becsöngettem. Nem szokásom ilyet tenni, a mai világ tele van álruhás bűnösökkel, akik ilyesmi módszerekkel fosztják ki az időseket és a többi… 
Egy ötvenes férfiember nyitotta ki az ajtót. 
– Jó napot kívánok, Königh Gábor vagyok! Elnézést, hogy megzavartam a napját. Hogyan is kezdjem: szóval én hatalmas kávéfüggő vagyok mindenem a koffein. Egy finom csésze kávé képes levenni a lábamról is. Egyes férfiak így vannak, ha meglátnak egy érzéki női kezet gyönyörűen kifestett körmökkel. Mások között akad, aki, ha belép a Szépművészetibe, őt a festmények és szobrok ejtik rabságba. Kedves Uram! Mondok magának még jobbat! 
Én egy antikvárius vagyok, aki régi könyveket keres. 
A férfi meredten hallgatta a hosszú monológot, mire kibökte: 
– Tudja mit? Jöjjön be! Szívesen megkínálom egy csésze, illatozó kávéval. Hogyan szereti? 
Mondtam neki: ahogy ön megcsinálja nekem. Lehet tejeskávé, de tehet bele cukrot esetleg kis fahéjat vagy vaníliát. De akkor sem fogok megharagudni, ha csak „üresen” adja. Szóval Ön dönt! 
– Tessen befáradni, foglaljon helyet, kérem. Mindjárt hozom a kávéját! 
Bementem a nappaliba, leültem egy kellemesen kinéző antik székre. 
Ez igen! Jól fest, a szoba teli régi stílű bútorral a falon két festmény. Egyikük Szinyei Lila ruhás hölgye, a másik kép meg Csontváry Zarándoklat a cédrusokhoz másolata volt. Alaposan körbenéztem. 
Egyik oldalon egy hatalmas üvegajtós szekrény, benne tele régi könyvvel, a baloldali falon az 
egyik kép, és mellette, körötte négy őzagancs volt felrakva akasztókra. A sarokban egy szép bidermeier stílusú heverő és kis asztalka. 
Az úr közben el is készítette a kávét, frissen illatozva gőzölt egy, a bútorokhoz passzoló 
kávés készletben szervírozva. 
A házigazda türelmetlenül a tárgyra tért: – Nos, milyen könyvet tetszik keresni? 
– Kedves, uram! Nézze, nem akarom én „kifosztani” magát és elvinni a legértékesebb darabját, de ahogy nézelődtem megakadt a szemem egy Erdély térképen. Azon a rézmetszeten, ami ott van bent az üvegszekrény falának támasztva. 
Az úr rám nézett morcosan, homlokát ráncolva. – De kérem, csak azt ne, az egy közel húszezer forintos darab volt, lejártam miatta a lábam. 
– Tudja mit? Akkor inkább nem vinném el, de szeretnék egy másikat. Ne mondja, hogy nem adja nekem! Tessen csak ideadni, megfizetem érte a jó pénzt. Simán másfélszer többet adok, mint az értéke. 
Nos? Legyen az ott, ni! Az az Arany Biblia. Úgy saccolom, kétszázezer az értéke, de adok Önnek háromszázat is! 
Az úr továbbra is ráncolta homlokát, látszott, hogy mélyen töpreng. 
Közben már „behúztam” a kávémat. Jól sikerült, kis tejjel volt ízesítve megy kis cukor is volt benne. Klasszikus. Olyan, mint az a Biblia – gondoltam magamban. 
– Tudja, fel kel kell hívnom a barátom telefonon, hogy megkérdezzem jogos-e az ajánlata. – nyögte ki a házigazda. 
– Jó legyen. – mondtam. 
A telefonhívást időközben megejtette az úr, két percig tartott csak a beszélgetés. 
– Nézze, valóban igazat mondott. Most az egyszer odaadom a legnagyobb kincsem, ekkora felár fejében. Áll az alku! – mondta szívélyesen a házigazda. 
– Rendben, áll az alku! – Mondtam, kezet ráztunk, majd kifizettem neki az összeget. 
Kiléptem a lakásból, elköszöntünk egymástól. Tovább sétálok az Andrássyn. Az ég derűs, a hangulatom meg vidám. Kevesebb vagyok a pénzzel, de több a Bibliával. 
A kávé meg isteni volt!

Kávéfüggőség poénosan

0

Lehet, hogy  nem kéne elviccelni a témát. Mert mégis csak tejengenek olyan infók a kávéról, hogy  nem  egészséges sokat inni belőle.  Én mégis poztívan fogom fel a dolgot azaz Carpe Diem "Élj a mának!" Lazacc molyos találata  dobja fel olvasóim napját!

 

Miből tudjuk, hogy kávéfüggők vagyunk?

1. Napi 5 szívroham már meg sem kottyan.

2. Zaccos a hónaljunk.

3. 50 méter távolságból le tudjuk fényképezni saját magunkat időzítő nélkül.

4. 60 szót gépelünk le egy perc alatt a lábunkkal.

5. A „Hónap Dolgozója” lettünk a kávéházban, pedig nem is ott dolgozunk.

6. A héten a harmadik pár teniszcipőt használjuk el.

7. A születésnapunk nemzeti ünnep Brazíliában.

8. Álmunkban távgyaloglunk.

9. Azért akarjuk elhamvasztatni magunkat, hogy utána egy kávéscsészében lehessünk.

10. Csak földrengés közben tudunk nyugodtan állni.

11. Csak képkeresés funkcióval tudunk videofilmet nézni.

12. Előbb nyitunk ajtót, mint kopognak.

13. Hegynek felfelé is tudunk síelni.

14. Mások körmét rágjuk.

15. Már kész a pulóver, pedig nem is tudjuk, hogy kell kötni.

16. Nem pislogtunk a legutóbbi napkitörés óta.

17. Nyitott szemmel alszunk.

18. Parkolásnál megbüntetnek gyorshajtásért.

19. Segíteni tudunk a kutyának, hogy utolérje a saját farkát.

20. Tüsszentés közben is nyitva tartjuk a szemünket.

 

Karácsonyi kávémánia

0

Ilyenkor jobban esik egy-eg csész kávé. Jó a finom kaják után ,s  mefelelő az olvasmányokhoz is. Egy kis retrós, karácsonyos kávé post.

 

(Ezt @robinson egyik karcából "loptam" el . )

 

 

 

 

 

Kávés percek - Kávé utóíz nélkül

0

Mostanában  három gasztrós könyvet olvastam sorjában. Valószínű összegezni fogom itt a  blogon, jó téma és kedvelem. No, azért haspóknak nem mondanám magamat.

Régen kávéztam, ezért most Bächer Iván Utóíz című  könyvéből hozok egy részletet.

 

Végezetül Dorogi doktor a kávét a következőképpen készíti: először forró víz segedelmével előmelegíti a poharakat. Azután a mélyhűtőből kiszedi a kávét tartalmazó fémdobozt. Régebben szemes kávét darált, sőt maga is pörkölte meg, de ma már darált kávéval is beéri, igaz nem akármilyennel: olasz Lavazza kávéval él kizárólagosan. A doktor eztán a kávészékre ül a kávéasztalka mellé, amelyen ott feketéllik a Saeco Magic Cappuccino típusú főző-masina, amely csak 80 fokra hevíti, nem forralja fel a vizet, mint például a kotyogó rendszerű főző, ami így kifőzi a kávéból az értékes anyagokat is. A kávékészítő asztalkán tálkákban, terítőcskéken, mint a műtőasztal mellett a szervizasztalon, ott sorakoznak a kellékek: szűrők, kanálkák, botocskák, szurkapiszkák. A gondosan megtisztított szűrőt az egyik kanálkával éppen háromnegyedéig tölti kávéval, majd a pontosan passzoló tömörítővel tömörít. Bepasszítja a szűrőt a masinába, és benyomja a gombot. Már jön is a kávé, az erős. De ő egy jénai pohárba rögtön kiengedi az utóját, a gyönge kávét is, ami tartalékként szolgál a nap hátra lévő részében. Azonnalosan vízzel átmossa a szerkezetet, egy odakészített fülpiszkálóval gondosan kitörölgeti belülről a menetet is, átmos mindent elébb forró, majd hideg vízzel, el is törölget, és csak aztán megy be a szobába a tálcával, ül le a fotelbe, veszi kezébe a kicsi forró kávéscsészét is, beleszippant egy jót, majd leteszi az asztalra a kávét és megnézi óráját: az ő kávéja épp negyvenhét másodperc alatt hűl le kellő hőmérsékletűre.

Kávés percek - Lackfi János: Kávémese

0

Lackfi János:

Kávémese

Volt egyszer, hol nem volt egy kávé. Dupla kávé volt szegénykém, még nem raktak bele cukrot, se tejszínt.

– Furcsák az emberek – gondolta –, keserű, fekete italt készítenek, aztán tesznek belé cukrot, hogy ne legyen keserű, meg persze tejszínt, hogy ne legyen fekete.

Ahogy így kesergett magában, máris elhatározta, hogy vándorolni fog. Mindene pompásan forró, csak úgy pezseg benne az élet, próbára kellene tenni az erejét. Először csak körbe-körbe baktatott a Nagy Fehér Világcsészében, mint valami láncra kötött, kutyasorba züllesztett, nagysörényes cirkuszi oroszlán, és szemügyre vette a terepet. Hibátlan, selymes fehér porcelán falak állták útját, a Világ kerek volt és áthatolhatatlan. Már éppen arra gondolt volna, nincs menekvés, mikor apró hibát vett észre a csésze falán. Ahol a fazekas a porcelán fület a korongolt csészére illesztette, apró bemélyedés volt látható. Hanem a kávénak több se kellett, gondolt egyet, gondolt kettőt, meg még hármat is gondolt volna, de arra már nem volt ideje, mert az a picike lyuk, zsupsz!, beszippantotta őt úgy, ahogy volt. Perdült egyet, perdült kettőt a csészefülön, s máris egy kerek tisztáson találta magát.

Szárnyát ropogtatva egy hatalmas sasmadár közeledett feléje. A kávé behúzta a nyakát, és igyekezett egész picire összezsugorodni, ami, dupla kávé lévén, nem igazán ment neki. Kétségbeesésében körbenézett, meglátott egy nálánál kétszerte nagyobb kristályhegyet, egy-kettő odaszaladt, és elbújt mögötte. Ahogy ott vacogó fogakkal kuporgott, felnézett a Kristályhegy tetejére, és látta, hogy fényes, acélszürke csúcs borítja, melynek még csőre is van, kackiásan mered az ég felé. Még jobban elcsodálkozott azonban, amikor ránézett a Kristályhegy csillámló hasára, és azon keresztül világosan látta a nagy recsegve-ropogva feléjük araszoló sasmadarat.

– Nahát – gondolta – ez a hegy átlátszó.

A következő pillanatban viszont rémület hasított belé. Hiszen ha átlátszó, akkor ez a lomha sas is látja őt.

– Naná, hogy látlak –, hallotta ekkor meg a ragadozó reszelős hangját –, és nemcsak látlak, de hallak is. Bizony, egy kávé gondolatai koromfeketék maradnak, akárhova bújik.

– Ej, te Kristályhegy – fakadt ki tehetetlen dühében a Kávé – jobban is elrejthettél volna.

– Aztán minek rejtenélek – válaszolta cincogó hangon a Hegy, míg hasában összecsörrent a sok apró csillám –, áruld el, ugyan minek?

– Hogy el ne pusztítson ez a vérszomjas ragadozó.

– Ugyan, ez a vén, fogatlan múzeumtöltelék! – vetette oda foghegyről a Hegy – újságnak hívják ugyan, de csupa régiség van benne, estére teljesen lejár. Örülhet, ha beteszik egyik-másik lapját egy bicegő komód lába alá, vagy ha ablakot pucolnak vele.

– Azért messze még az este, egy ilyen Kristályhegyet addig játszva felborítok! – újságolta az Újság – Ha majd a földön heversz, és szilánkjaid összekeverednek a cukormorzsákkkal, lapátra kerülsz, nincs mese!

Ennek hallatára a Kristályhegy hasában cidrizni kezdett a kristálycukor.

– Még mit nem! – ugrott elő rejtekhelyéről halált megvető bátorsággal a Kávé – A Kristályhegy mégiscsak megpróbált elbújtatni engem, megvédem őt, akár az életem árán is. Jaj neked, ha közelíteni próbálsz, egyszerűen rád vetem magam, márpedig, amint az köztudomású, a kávéval leöntött újságok a szemetesben landolnak!

A Sasmadár rémült pillantást vetett az elszántan fortyogó, nagyon-nagyon fekete és nagyon-nagyon erős dupla Kávéra.

– A mikroelektronikai termékek árának emelkedése nem áll összefüggésben a bekövetkezett világpiaci változásokkal… – dadogta zavartan, majd hozzáfűzte – … magukat megnevezni nem kívánó források szerint a korrupció a szervezet belső köreit is érinti… – meg még – … futamgyőzelmét nem a levegő fokozott nedvességtartalmának tudja be, véleménye szerint a vadonatúj fejlesztésű Pirelli gumik igenis jól vizsgáztak…

A Sasmadárnak ugyanis, ha beijedt, márpedig most alaposan be volt ijedve, sosem jutott eszébe semmi értelmes, így aztán jobb híján a szárnyán olvasható cikkekből kotyvasztott valami egyveleget. Hogy ilyen ijedelmesnek látta, a Kávé szíve meg is esett rajta.

– Azért nem eszik olyan forrón a kását. Sem a sasmadarat.

– Úgy kell neked. Minek ijesztgeted a szegény embert? – tette hozzá ingerülten a Kristályhegy.

– Miért, hát hol próbálgassam a ragadozó-tudományomat, nem mondanád meg? – dohogott az újság.

– Nem vagyunk se pockok, sem egerek – világosította fel villogva a Kristályhegy.

– Felejtsük el – zárta le a témát a Kávé –, nem mondanád meg inkább, hanyadika van?

– De, boldogan – tüsténkedett a Sasmadár, örvendezve, hogy végre hasznossá teheti magát – Hatodika, szeptember hatodika.

– Hurrá – süvöltötte a Kávé – már csak ötöt kell aludnom, s itt az első pörkölési évfordulóm! Akkor lettem kis pisis babból igazi Kávé.

– Gratula – lelkesedett a Sasmadár –, ezt meg kéne ünnepelni.

– Részemről is – csatlakozott a Kristályhegy –, bár kétlem, hogy jut még rá időnk.

– Na, most megvagy, te szökevény, adok én neked ünnepelni! – hangzott ekkor a Kávé háta mögül, s hátrapillantva még éppen látta a Csésze dühös ábrázatát, majd a fülön keresztül, ahogy jött, zutty, máris bent találta magát a porcelánfalak közt. Forgott vele a világ, hisz körbe-körbe taszigálta egy ezüstös kiskanál.

– Segítség, szédülök – borult egyet a Kristályhegy, mert valaki nyakon ragadta, a csésze fölé lendítette, és egy adag cukorszemcsét zúdított belőle a kávéba.

A Saskeselyű icipicire összehúzta magát, de még így is elég nagy volt ahhoz, hogy észrevegyék. Mi több, összehajtogatott mérete sokszorosára kellett tágulnia, mert egy erős férfikéz szétbontogatta lapjait, a hozzá tartozó illető pedig olvasni kezdte a cikkeket.

– Repülök – sóhajtotta – lebegek, mint egy igazi sasmadár! – És csak néha suhintott egyet a lapjaival, amint olvasója új oldalra ért.

– Viszlát, barátom – intett neki búcsút több részletben a Kávé, és kortyonként, kisgyermekes sikításokkal csúszdázott le a bajusszal szegélyezett szájnyíláson át a terebélyes férfigyomorba. Ez a hullámvasút kifejezetten kedvére volt.

– Mindig ez van – dörmögte egy öblös hang a garatból –, addig vacakolok, míg ki nem hűl a kávém.

A cukortartó ezalatt az asztal szélén állva kihúzta magát. Már cseppet sem szédült, hasában csak úgy villogott a sok fehér kristály. Türelmesen várta a következő kávét, a következő kalandot.

Kávés percek - Retro poszterek

0

Nagyon kedvelem a retro posztereket. Mivel a kávézás az egyik legnagyobb szenvedélyem, dupla élvezet tölt el a régi plakátok nézegetése közben kézben egy bögre tejeskávéval.

francia:

 

amerikai:

 

További képek:

http://www.zazzle.com/vintage+coffee+posters

 

 

Kávés Percek 3. Extra

0

 

Mennyi kávét ittunk? Mennyibe került régen a kávé? Mennyi volt az átlagbér? Hány ezer tonnát importáltunk?
Ezekre kérdésekre kerestem válaszokat. Forrás a Tények könyve 1988, 1990, 1993 és 1997-es kiadása volt.



Egy főre eső magyarországi kávéfogyasztás (kg-ban)


1950: 0,1
1960: 0,1
1970: 1,6
1980: 2,9
1990: 3,1

------------------------

havi átlagbér átlagbér (Ft)

1950: 683
1955: 1141
1960: 1575
1965: 1766
1970: 2139
1975: 2881
1980: 4014
1985: 5866
1990: 13446
1991: 17934
1992: 22294
1993: 27173
1994: 33309
1995: 38900
1996: 46837

--------------------------

Agrárimport (1000 t)
Kávé

1970: 25,4
1975: 32,7
1980: 47,2
1985: 34,3
1990: 28,0

----------------------------

Fogyasztói árak 1991-1997 (Ft)
Omnia pörkölt kávé (10 dkg)

1991: 57,20
1992: 67,60
1993: 65,90
1994: 86,20
1995: 168
1996: 183
1997: 187

----------------------------------

Hány percet kellett dogozni egy 250 grammos kávéért 1996-ban?

Magyarország: 82 perc

---------------------------------



Nemzetközi statisztika

http://www.ico.org/news/icc-112-8e-study-manufactured-goods.pdf
Egy kis világpiaci kitekintés a kávéárakra.

----------

http://www.stat.si/eng/novica_prikazi.aspx?id=4734

Ezen oldal szerint 2010-ben hazánkban volt legolcsóbb egy csésze kávé (77 eurócent), megelőztük e szempontból a környező országokat.