Általában egy hirtelen jött ötlettől vezérelt olvasás jól szokott elsülni. Így volt ez Walter Scott Waverley c. regénye esetén is! Olyan könyvet olvastam, amely üttörőnek számít, és szinte tökéletesre sikerült, ha a modern történelmi regényeket tekintem hozzá viszonyítva  mintának. A nagyszerű kidolgozás mellett a történet is  érdekes, izgalmas, nem is régies stílusú. Gyakorlatilag élethű képet kapunk a skót Felföld XVII. századi világáról.

 

 

Ezt a regényt teljesen véletlenül vettem le polcról, nagyon megérte. A brit hangulatra már sikerült ráhangolni magam az előző Leon Uris könyvvel, most Írország helyett Skóciában kalandoztam. 
Különleges ez a regény, mert azt tartják róla, ez volt az első kimondottan történelmi témájú próza, azokkal az eszközökkel, amik egy mai modern témába vágó könyvet jellemeznek. 
A keletkezése igencsak kalandos! Hosszas bevezetés szerepel a könyvben amiben Walter Scott elmeséli: valójában fércmunka! Ez a regény az idejekorán elhunyt Joseph Strutt félbemaradt Queen-Hoo-Hall regénye alapján készült, abból merített ötleteket Scott. Ezt el kellett titkolnia, és névtelenül adták ki az első példányokat. Népszerű lett, elkerült külföldre a regény, de ott már Walter Scott nevén lett kiadva. Gyorsan nagy népszerűségre tett szert a skót író. Hogy mivel? Lássunk pár momentumot. 
Már az kuriózum, hogy XVIII. század eleji eseményeket ír le, és ezt olyan részletesen realisztikusan, mintha mondjuk Zola tenné Pedig hol volt még ekkor a francia írózseni. Scott regénye nagyszerű korrajz a 1700-as évek Skóciájáról. Megvoltak a vallási ellentétek itt is, amit mi sem természetesebb, az Oliver Cromwell-féle mozgalom erősített fel még az 1600-as évek közepén. A torik és whigek ellentétei rendszeresen előjöttek olvasás közben. A regény fő eseményei az 1745-ös jakobita felkelés körül zajlanak. Ami még plusz színt ad az eseményeknek a rendkívül művelt Edward Waverley angol főhős szerepe. Számos korabeli könyves hivatkozás valamint skót legendák, mondák fűszerezik az amúgy is jól megírt történetet. Én kis naiv, most is abban hitben élek, hogy a felvilágosodás korabeli idők egyenrangúak voltak az ún. sötét középkorral. De nem! Scott olyan sok klasszikus irodalmat írt bele a könyvbe, amit még egy mai író is megirigyelne! Akár az ókori, akár Shakespeare idézetek sorát hozhattam volna. Szóval számomra némi döbbenet az akkori műveltség ilyen magas szintje. Meg egyáltalán az is kérdés, mennyire volt „sötét” a sötétnek nevezett középkor? Ezeket kimondottan élveztem. Maga a történet Waverley, – aki egy dragonyos katona – vándorlása a skót Felföld nemesi klánjai körében. Különböző kalandokat él át, többször volt veszélyben és volt szerelmes is. Klasszikus romantikus kalandregénynek tekinthető. 
Pozitívum, hogy ez a könyv bőven el lett látva magyarázattal és jegyzetekkel elő- és utózóval, tehát mindazt megkaptam, amit legutóbb Leon Urisnál hiányoltam. A fordítás is remek, ezt kellett mondanom. 
Szerintem, a kezdetleges voltához képest nagyon jó könyv, abszolút megérdemli a jeles érdemjegyet (4,8 pont). Nem volt hasonló jellegű munka korábban az irodalomtörténetben, Walter Scott korszakalkotót írt ezzel a történettel. 
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényeket. Azok talán kicsit nehezebben olvasnák, akinek nem a műfaja, a bevezetés egyes mondatai elég régiesre sikerültek, de a többi része a könyvnek hibátlanul érthető, modern nyelvezettel bír. Megemelem a kalapom, remek regény!