Címkefelhő
Feedek
Megosztás
HTML
HTML
HTML

Egy booktag a sok közül :)

0

1. Best book you’ve read so far in 2015. / Legjobb könyv, amit 2015-ben olvastál.

Két könyv pályázik, de nem tudom eldönteni, hogy melyik jobb. Háy János Napra jutni vagy Salamon Pál A Sorel-ház.

2. Best sequel you've read so far in 2015. / Legjobb folytatás, amit 2015-ben olvastál.


Nem olvasok gyakran  sorozatot, de az ideiekből az 1Q84 trilógia volt a legjobb.

3. Biggest disappointment. / Legnagyobb csalódás.

Nem könnyű kérdés. Talán az Álmok bandája, mert annyira mást sugall a címlap, mint amiről szól a történet. És még túl is van írva.

4. Biggest surprise. / Legnagyobb meglepetés.

Ért több kellemes csalódás. Például a Napra jutni vagy az Imágó Ulickajától. Utóbbi azért is pozitív, mert első olvasásra nem lettünk  barátok a Szonyecska miatt.

5. Favourite new author. (Debut or new to you) / Kedvenc új szerző (debütáló vagy számodra új).

Keigo Higasino, Jostein Gaarder, Davide Enia, Anna Gavalda, Kristina Ohlsson,         Afonso Cruz, Sofi Oksanen, Pavel Vilikovsky. Nem tudom eldönteni melyik volt a legjobb. Mindegyik  könyv tetszett.



6. Newest favourite character. / Legújabb kedvenc karakter.

Talán Ove Backman regényéből. Idesorolnám még Bukowski Hank Chinaskiját is, elég sokat olvastam Bukowskitól és tetszik ez a karakter.

7. Book that made you cry. / Egy könyv, amin sírtál.

Nem nagyon hat meg könyv,  de a repülőgép szerencsétlenséget túlélő rögbisek sztorija pár könnycseppet a szemembe csalt. Főleg első olvasatra az Életben maradtak, de a túlélő sztorija is  megható és felemelő volt, amit Nando Parrado és Vince Rause írt.

8. Book that made you happy. / Egy könyv, ami boldoggá tett.

Nem olvastam ilyet.  Mindegyik sztoriban volt valami bánat, keserűség a vidám részeken túl. Nem szeretek ostoba, viháncolós történeteket olvasni.

9. Favourite book to film adaptation you saw this year. / Kedvenc filmadaptáció, amit idén láttál.

Nem rémlik, hogy láttam volna ilyet. Alig nézek filmeket, egy évben két-hármat.

10. Most beautiful book you've bought so far this year (or received) / A legszebb könyv, amit idén vásároltál (vagy kaptál).

Fekete Fivérek Bleeding Bridetól és  egy kölcsönkapott könyv @brigi11-től, Capella A kávék költője.

11. What books do you need to read by the end of the year? / Mely könyveket szeretnéd elolvasni az év végéig?

Spontán olvasok, így nem tudom, mi jön szembe velem és azt se tudom előre, hogy mihez lesz hangulatom. Új szerzeményekből legjobban a  Hosszú menet érdekel.

12. New release you haven't read yet, but want to. / Új megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél.

Kíváncsi lennék a Stoner-re, Ami nem öl meg-re (ha  lenne végre kedvem a krimikhez), az Esti ködökre (annyira drága, hogy nem merem megvenni, mi van, ha mégse tetszene?) és az Esőcsinálóra.

13. Most anticipated release for the second half of the year. / Legjobban várt új megjelenés az év második felére.

Nem tudhatom előre mik jönnek ki. Nem szeretek   „friss” újdonságot olvasni csak ha már  van róla pár vélemény. Zavar, ha egy agyonreklámozott könyv „besül” és mondjuk pont nálam.


Megkérném az alábbi molytársakat a kitöltésre @robinson, @Hajdu_Ildikó, @AniTiger,, @NFLGirl továbbá különösen érdekelne @pepege, @Kuszma és @Turms véleménye. Köszönöm, hogy olvastátok!

Válaszol a könyvtáros 2.

0

Az alábbi villáminterjút tegnap készítettem a könyvtárosommal.

 

 

- Szabad kérdeznem hogyan lett könyvtáros?

 

- Nem annak "születtem", pályamódosítást követően lettem könyvtáros. Az a helyzet, hogy előtte  az Iparművészéti Múzeumban dolgoztam restaurátorként.  Festményeket javítgattam.

 

- Sokat kellett tanulni könyvtárosnak?

 

- Nem, meglepően könnyű volt az iskola. Sajnos sok haszontalan dolgot - inkább úgy mondom fölöslegeset - tanítottak. A restaurátor szakma megtanulása sokkal nehezebb volt.

 

- Tessék mondani, sokan járnak ide, a könyvtárba?

 

- Sajnos nagyon kevesen olvasnak. Van egy olvasói "keménymag", ők járnak ide. Nem vagyunk nagy könyvtár, talán itt  emberibb, kötetlenebb a  könyvtáros-olvasó kapcsolat. A nagy pesti könyvtárakban nagyon  "embertelen" a viszony. Azt képzelje el, hogy a Központi könyvtárban gépesítették a könyvleadást.

 

- Ezt konkrétan hogyan képzeljem el?

 

- Odamegy a könyvtárba, van egy leadó láda és  behelyezi a könyvet. senki nem is néz rá, gépies, "embertelen"  Nagyon nem jó ez. Olyan esetet is hallottam hogy védett könyveket  helyeztek el a ládában. Képzelje csak el, mi van, ha megrongálódik? Sokkal jobb az ilyen kis könyvtárban. Na, meg vidéken...

 

- Miért, mi van vidéken?

 

- Vidéken minden emberibb, közvetlenebbek az emberek és nem csak a könyvtárban hanem az utcán is.

 

- Hallottam olyat hogy a könyvtárosok kutatómunkát is végeznek, nem kizárólag a pultnál ülnek.

 

- Így van, jól tudja. Azt viszont el kell mondanom ma már egyre kevesebb idő jut ilyenre. Főleg a pesti könyvtárakban, vidék talán ebben is más. Én még nem tudtam "kutakodni", nincs rá idő. Könyvek átvétele, szortírozása, rendezgetése és a kiadásuk sok idő. És nem csak ülő munka ez, emelgetni a könyvkupacokat komoly fizikai terhelés.

 

Köszönöm a beszélgetést!

Kávés percek - Sport és kávé

0

Azt tartják, hogy a sportoló éljen sportszerű életmódot. Hogy ebbe belefér egy kis kávé vagy sem, az már izlés kérdése. Az alábbi gyűjtés bemutat  pár koffein-gazdag pillanatot, amint híres sportolókat kávézni láttak a fotósok.


Kezdjük egy regi képpel, Terry Venables issza a feketét. Venables  az angol válogatott szövetségi kapitánya is volt egykor.


https://en.wikipedia.org/wiki/Terry_Venables

 

Ugyancsak focihoz köthető az Arsenal FC Cafe shopja. Meccsek előtt vagy után térhet be a kávéra szomjazó szurkoló.


Van, amikor egy olyan nagy sztár is lebukik, mint Lionel Messi! Őt kapták lencsevégre egy csésze kávéval, reggelizés közben.



Más sportok se maradhatnak ki. Ezen a képen a Ferrari  hajdani pilóta párosa Felipe Massa és Fernando Alonso koccint egyet kávéval.



Végül az a kép, ami az inspirációt adta ezen posthoz. Korunk híres profi kerékpárosa - aki elég nagy mókamester is - a szlovák Peter Sagan főz kávét.


https://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Sagan

Hogyan karcolok avagy egy kis betekintés a háttérbe

0

Csak érdekesség gyanánt meg, hogy a blog ne haljon ki teljesen elmesélem pár karcolási szokásom a Molyról.

 

Az alapvető, ha egy könyvet olvasok és kellően érdekes is, muszáj vagyok jegyzetelni. Oldalszámok, idézet kezdetek stb…Ezekből „tudatos karc” szokott születni. Természetesen témafüggő hova kerül, melyik zónába. Általában igyekszem kevéssé ismert részleteket kiragadni, de az is előfordul, hogy közismert dolgokról van szó a karcokban. Mikor mit lelek éppen. Ez a tudatos, tervezett karcolási eljárás. Olyan is volt, amikor a könyv tele van érdekesnél érdekesebb dolgokkal, – ilyen volt például Ulickaja Imágója – ott igyekszem szelektálni, szűrni. Látszatra nem tűnt fel ez nektek, hiszen elég sok karcot írtam az Imágóból.

 

 

Akadnak olyan esetek, amikor az olvasmány vagy a fantáziám nem szolgál kellő munícióval, ekkor lép életbe a spontaneitás. Ilyenkor azt csinálom, hogy ránézek kinek van épp születésnapja vagy halálozási dátuma. Tőlük szoktam idézni vagy más témájút karcolni.

Aztán akad olyan is, amikor 100% random jön valami szembe –ahogy pestisen mondani szokták : a téma az utcán hever -, azt próbálom karccá formálni.

Ilyen esetek, amikor az időjáráshoz igazodva válogatok verset, idézetet, miegyebet.

Legutóbb ilyen volt Kányádi Sándor Zápor verse vagy a kávézónásba írt esőnapos karcaim is ide tartoznak.

Általában igyekszem tematikusan sorozatszerűen írni, a néprajzos zónában látni erre jó példákat. Lényeg a lényeg, hogy tartalmas, érdekes dolgokat próbálok fellelni a neten vagy az olvasmányokban. Remélem azt is, hogy nem vagyok időnként „túl sok” De hiszen annyi élmény, kaland ér olvasás közben, hogy ezt meg kell osztanom és jólesik nekem. Mert adni jó és kapni a lájkokat még jobb érzés.

Nagyjából ezek a szigorúan bizalmas karcolási elveim. Köszönöm, hogy olvastátok. Természetesen várom a véleményeket.

Havi zárás - 2015. augusztus

0

Meggyőző augusztui „termésem2 volt. Sikerült jó könyveket kifogni, élvezetes, tartalmas hónap telt el.

Egy könnyednek nem nevezhető krimivel kezdtem. William Ryan a sztálinista Szovjetunióba  kalauzolja az olvasót, ahol a helyi állambiztonság is belekerül a bűn kelepcéjébe. A nyomozó rendőrt végül majdnem nagy baj éri. De így is át kell éljen számos kemény órát, napot. Egyszer olvasós történelmi krimi, ami „elment” kategóriába sorolható.

 

 

Egy igazi nagyágyú íróként is meg a könyv is annak mondható: Ulickaja - Imágó.

Szovjet sorsok, életutak nagyon bőbeszédűen megírva. Három jóbarát és ismerőseik sztorija. Ami nagyon tetszett, hogy rengeteg kulturális utalást tett Ulickaja. Ezzel a regénnyel elnyerte  a tetszésemet, noha korábban a Szonyecska miatt csalódtam benne. Jó volt, nagyszerű könyv.

 

 

Újab monumentális mű, Salmon Pál A Sorel-ház c. regényfolyama. A szerző is ezt a szót használta „műfajként”. Remek családtörténet, amelyben ott van a véresen komoly mondanivaló és egy fejezete kicsit elmegy a fantázia világába, a mágikus realizmus talaját súrolja. Olyan könyv, amit mindenkinek ajánlok, noha az író nem annyira közismert. Nagyon kellemes csalódás volt.

 

 

E hónapban egy újabb történelmi krimi. Most a középkori Japán volt a helyszín (Bundori  Laura Roh Rowland) és az általam már jól ismert Icsiró Szanó nyomozó jár a  bűn nyomában. Szokás szerint határidőre és sikeresen. Remek könyv egy olyan világról, amit kevesen ismernek Európában. Japán fanoknak kötelező, ahogy a teljes sorozat is az.

 

 

Áttértem kortársra: Niccoló Ammaniti Ahogy Isten parancsolja. Lélekbe maró, letaglózó, kegyetlen olvasmány egy fasiszta apáról és annak fiáról. Végül eléri őket a végzetük, mert nincs menekvés abból a világból , ahova elsodródtak főleg az apa balf@szságai miatt, aki  lesz@rja a gyerekét. Minta arra hogyan ne neveljünk a gyerekünket. Tessék odafigyelni rá és a szülői példának pozitívnak kell lenni, nem olyannak, amit Ammaniti megírt. Nehéz olvasmány és jól megírt regény egyben.

 

 

Boris Vian Köpök a sírotokra. Új felfedezett és újabb pozitív élmény. Nem az a klasszikus lányregény, de nem is túl vészes a mai hasonló irodalomhoz (pl Bukowski) képest. Mondhatni, a téma előfutára volt Vian. Egy kicsapongó, léha életet élő könyvesboltos és pár társa sztorija, ami végül tragédiákkal zárul. Jó kikapcsolódás volt a vége ellenére is.

 

 

Azt  írtam  az értékelésemben, hogy Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek az egy világirodalmilag is  nagyszerű kis könyvecske. Nem sok mégis annyi minden belefér, hogy a terjedelmének kétszeresét lehetne tanulmányként megírni róla. Hangulatos, elgondolkodtató könyv, ami bármikor megállja a helyét.

 

 

Havi utolsó olvasmányom egy életrajzi történet Gabriel Garcia Márquez tollából.

A tábornok útvesztője Simon Bolívar életének utolsó félévét írja meg. Bolívar a dél-amerikai függetlenség vezérharcosa, fő „plakátarca” volt. Hamar távozott tüdőbaj miatt, de rengeteget tett le az asztalra. Márqueznek is két évébe telt utánajárni a hitelesség érdekében. Nagyon szép stílusban megírt történet, amit már megszokhattunk a kolumbiai mestertől.

 

 

Számszerűen 2922 oldal, 8 könyv, ami 365-ös átlag könyvenként.

 

A hónap könyve

 

1)      Ljudmila Ulicjkaja  Imágó

2)      Salamon Pál : A Sorel-ház

3)      Gabriel Garcia Márquez: A tábornok útvesztője

 

Ezúttal sem ért kirívó csalódás, ezért nem osztok citromdíjat.

 

Egész jó hónap volt, tartalmas könyvekkel. Soha rosszabbat.